Dűne-rally
2009 október 7. | Szerző: una
Chebikát elhagyva újra terepjáróba pattantunk és irány újra a homoktenger!
Itt még helyenként látszik az út
Ez viszont már csak homok, ameddig a szem ellát, minden egyformán fehér, távoli és homokos
Közeledünk…
Ismerős valahonnan a helyszín? Hmm!? Pedig már biztosan láttad…
Welcome to Tatouine…
(Ez persze csak a díszlet, de a közelben tényleg van egy városka ilyen névvel!!)
Chebika, sivatagi oázis
2009 október 7. | Szerző: una
Szerintem mindenkinek a fejében él egy kép az oázis szó kapcsán. Aztán legtöbbször csalódunk, mert nem azt a vadromantikus képet látjuk viszont a valóságban. Chebika más. Olyan igazi, autentikus oázis. Olyan, amiről már megint nehezemre esett elhinni, hogy nem csak turistalátványosság…
Lám tessék, máris itt egy helyi lakos…
Ez a kép csak szép, de nem ez az igazán érdekes, hanem a következő…
Mert ezen már jól látszik, mennyire nagy kincs a sivatagban a víz! Az emberek kihasználnak minden talpalatnyi területet, amit beültethetnek növényekkel, a házaikat meg simán kiépítik a homokba. Első a kaja ugyanis, lakni meg bárhol lehet...
Hegyes-völgyes sivatagi highway
Az isteni víz
Matmata, Douz, Tatouine és egyéb holdbéli tájak II.
2009 október 7. | Szerző: una
A kelő nap első sugarai
A kép igazi érdekessége a közúti tábla, mely szabadon kószáló tevékre hívja fel a figyelmet…
Matmata, Douz, Tatouine és egyéb holdbéli tájak I.
2009 október 6. | Szerző: una
A barlanglakások Amerika bizonyos tájain nagyon divatosak, bár egészen más megfontolásból, mint Matmatában, és hát a kivitelezés is eltér kissé… Addig rendben is van a dolog, hogy hajdanán a berberek ilyen földbe vájt rezidenciákba (hivatalos nevén nevezve trogloditákba) menekültek a kóborló-fosztogató sivatagi törzsek elől, de hogy ezeket a mai napig lakják…ez azért megdöbbentett. Viszonylag sokáig erősködtem az idegenvezetőnél, hogy de ugye csak turistalátványosság az egész, de állítólag komolyan vannak olyan családok, akik tényleg ezekben a házakban élnek, innen járnak dolgozni, iskolába…
Matmata után kis pihenő, majd Douz városka következett, melyet méltán neveznek a Szahara kapujának, hiszen innen aztán tényleg nincs más, csak sivatag. Igazi pergős-tapadós, fehér-sárga homok. A település az évente megrendezésre kerülő naaagy teveversenyeiről is híres, továbbá otthont ad a Szahara fesztiválnak is. Ezen túl pedig hetente kétszer hozzánk hasonló turistacsoportokat szállítanak le, szájtátva bámulni, tevegelni, homokban hemperegni. Idilli kis hely 🙂
Apropó, teve. A balga ember azt hinné, hogy van egypúpú meg kétpúpú teve, aztán ennyi. Pedig dehogy! Először is, Tunéziában egyetlen púp dívik. A fehér tevék tradícionálisan versenytevék. Ezek szelik leggyorsabban az áthatolhatatlan sivatag homokját. Van barna teve, amit a húsáért tartanak, a sárgás-homokszínű a hátas teve, illetve van a fekete teve, amit babonából inkább kéknek mondanak. A feket szín ugyanis nem jó előjel. Uhhh, racionális magyarázat…
Szahara túra
2009 október 6. | Szerző: una
Thysdrus amfiteátrumhoz (állítólag ez a második legnagyobb efféle építmény, csak a római előzi meg a sorban). A hőségtől kitikkadtan ámultunk-bámultunk és kattintgattunk.
El Jem után Matmata felé indultunk, Sfaxon és Gabesen át a déli országrészbe. Ahogy haladtunk előre, a gondos olajültetvényeket szépen lassan felváltotta a szárazságtűrőbb datolyapálma, míg a végén már csak homok, kavics és néhány ördögszekér tarkította a tájat.
Megérkeztünk!
2009 október 6. | Szerző: una
A repülőtéren, leszálláskor az a szívet melengető meleg (forró) levegő fogadott, amit mindig olyan nagy szeretettel szippantok be. Tele illatokkal, ízekkel, ígéretekkel. Szeretem a reptereket, és ezeket az első szippantásokat….
Aztán máris szaladtunk tovább a sorral, kisiskolásként be a sorba, semerre sem nézve, fel a buszra és irány a szálloda. “Ha már pihenünk, adjuk meg a módját” -alapon K kiválasztotta Sousse legötcsillagosabb szállodáját. Legutolsóként raktak ki minket, így már az épület külseje alapján is sejthettük, hogy nem rossz helyre csöppentünk…
Természetesen befizettünk az első adandó fakultatív programra, a két napos Szahara túrára, mert ugyan még ki sem pihentük a hajnali indulást, meg az azt megelőző hetek munkás mindennapjainak gyötrelmeit, máris mehetnékünk támadt….
Afrika, újra
2009 október 6. | Szerző: una
Következzék hát egy kis Afrika!
Az énblogban már meséltem, hogy Afrika előbb volt szerelem, mint Ázsia, csak mostanában kicsit elkalandoztam másfelé. De most, végre, visszatértem. Ezúttal sem Marokkóba, de Tunéziába vitt az utunk. Az augusztus 20. körüli héten indultunk, hárman lányok (K, V és én), szervezett útra. Igen, befizettünk egy magyar szolgáltatónál, felültünk a chartergépre és vitettük magunkat. A terv egy hét napozásról szólt, közben némi magunkkal hurcolt munkával, semmi különcködéssel, szervezkedéssel. Aztán persze minden másként alakult….;))
Ubud – Monkey Forest
2009 március 29. | Szerző: una
Másnap reggel K, M, P és én Ubud vérosába indultunk felfedezőtúrázni. P megalkudott egy taxissal az egész napos fuvarra, becsomagoltuk az esőkabátokat és elindultunk Bali “kulturális fővárosa” felé.
Az első megálló a Monkey Forest volt, amely egy kis park, templommal és telis tele majommal az ubudi út szélén. A bejáratnál mini banánokat árultak, vettünk is egy jó nagy fürtöt, hogy megetethessük a kedves kis jószá….
2009 október 10. | Szerző: una
A sivatagi rally-t követően (mikor már kiordítottuk-sikítottuk az összes hangot a torkunkból, szétvertük valamennyi porcikánkat a vad rázkódástól, száguldástól) hazaindultunk az ország délnyugati csücskéből, Gafsán és Kairouanon keresztül vissza Suosse-ba.
Kairouan (القيروان, avagy Kirwan, Al Qayrawan) az iszlám világ harmadik legfontosabb, legszentebb városa, csak Mekka és Medina előzi meg a sorban. A Korán minden hithű muszlimnak “erősen javasolja”, hogy élete során legalább egyszer zarándokoljon el Mekkába, a szent Kába kőhöz. Az út azonban a legtöbbjük számára túl hosszú és költséges, így főként a szent emberek járják meg a nagy zarándoklatot (vagy abból lesz szent ember, aki megjárta!? erre már nem emlékszem pontosan :)). A tunéziai arabok azonban szerencsés helyzetben vannak, hitük szerint ugyanis négyszer elmenni Kairouanba felér egy mekkai zarándoklattal…
Hitetleneket ide sem engednek be vagy csak ünnep volt, nem derült ki, mindenesetre csak a szomszédos épület tetőteraszáról leselkedhettünk a szent épület felé…
Oldal ajánlása emailben
X